Amennyiben talajvédelmi terv készítésére van szüksége, vagy csak egyszerűen a talajvédelemmel kapcsolatos kérdése van, bízunk benne, hogy oldalunk böngészése során megtalálja a keresett információt, segítségére lehetünk a szükséges dokumentumok elkészítésében.
2016-ban szaktanácsadóként bekapcsolódtam az Agrárkörnyezet-gazdálkodási Programba, melynek keretében talajvédelmi szakirányítói tevékenységet, valamint mintavételt, tápanyag- gazdálkodási tervek készítését vállalom. Fő működési területem elsősorban Észak-Magyarország, de az ország bármely részén vállalok szakértői tevékenységet. A gyors és pontos munkavégzést a magas szintű technikai és térinformatikai háttér biztosítja.
– a termőföld végleges más célú hasznosításának külön jogszabály szerinti engedélyezési
eljárása során a talajvédelmi követelmények meghatározása,
– a 400 m 2 -nél nagyobb területigényű beruházás külön jogszabály szerinti engedélyezése
céljából készített – a humuszos termőréteg letermelésével, megmentésével, hasznosításával,
továbbá a terület helyreállításával kapcsolatos munkálatokat tartalmazó – tervrész
(humuszgazdálkodási tervrész) megalapozása,
– a beruházásnak nem minősülő, de a talajfelszín – külön jogszabály szerinti engedélyhez
nem kötött – megbontásával járó, 1000 m 2 -nél nagyobb terület igénybevételével járó
tevékenység folytatásához a letermelésre kerülő humuszos talaj mennyiségének és
felhasználási módjának meghatározása.
Rekultivációt megalapozó talajvédelmi tervet kell készíteni azokra a beavatkozások által érintett, összesen 400 m2-nél nagyobb területekre, illetve a talajfelszín megbontásával járó, 500 métert meghaladó vonalas létesítmények – így különösen a víz-, szennyvíz-, gáz-, elektromos- és telefonvezetékek – fektetési munkái esetében, amelyek a mezőgazdasági használattól eltérő beavatkozások miatt károsodtak és a rekultivációs műveleteket követően újra mezőgazdasági célú hasznosításra kerülnek.
A talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet alapján, ha jogszabály másként nem rendelkezik, 1500 m 2 -nél nagyobb szőlő- és gyümölcs, valamint 500 m 2 -nél nagyobb bogyós gyümölcsű ültetvény telepítése esetén talajvédelmi terv készítése szükséges. 1500 m 2 -nél kisebb területű szőlőtelepítés esetén, ha a telepítés engedélyezéshez kötött egyszerűsített talajvédelmi tervet kell készíteni.
Öntözési talajvédelmi terv készítése indokolt a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet szerinti házi
vízigényt meghaladó vízhasználat esetén.
1, Egyszerűsített talajvédelmi terv egynyári öntözéshez
Az egynyári öntözés során egy öntözési idényben, közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes
szivattyúállással, maximum 120 mm/ha (1200 m 3 /ha) öntözővíz kijuttatása lehetséges,
legfeljebb 100 ha nagyságú területre. Az egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési
engedélyezési eljáráshoz a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló
90/2008. (VII.18.) FVM rendelet 1. § (3) bekezdés c) pontja alapján az öntözővíz minőségét
megállapító egyszerűsített talajvédelmi tervet kell készíteni.
2. Öntözési talajvédelmi terv
A vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárásokhoz.
Az eljárás megalapozásához a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 50. §.
(2) bekezdésének e) pontja, valamint a 90/2008. FVM rendelet 2. számú mellékletének 2.6.
pontja alapján 5 évnél nem régebbi öntözési talajvédelmi terv készítése szükséges.
3. Öntözött területek ellenőrző vizsgálata
Öntözés esetében legalább 5 évente, a tevékenység ugyanazon területen történő további,
határozott idejű engedélyezéséhez az öntözött terület ellenőrző vizsgálatát tartalmazó
talajvédelmi tervet kell készíteni a 90/2008. FVM rendelet 5. számú mellékletének 5.1 és
5.2.6. pontja alapján.
Hígtrágya az almozás nélküli állattartás folyékony halmazállapotú mellékterméke, amely állati bélsárból, vizeletből, elcsurgó ivóvízből és technológiai vízből áll és kizárólag hidraulikusan szállítható. Termőföldön történő felhasználás szempontjából a hígtrágyával azonos elbírálás alá esik az almozásos állattartásnál keletkező, az állati bélsárnak és vizeletnek, valamint a csurgalék és technológiai víznek az alomanyagok által fel nem vett folyékony halmazállapotú része, a trágyalé is.
A szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági területen történő felhasználásának szakmai követelményeit, a felhasználást kizáró paramétereket a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet határozza meg, melynek valamennyi előírását a talajvédelmi terv készítése során figyelembe kell venni. A szennyvizek, kezelt iszapok, ideértve a szennyvíziszap komposztokat, mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé válnak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások.
